Watdafakksütemény tejföllel

Az édesség az emberiség alapköve. Nem épültek volna civilizációk, nem értünk volna el tudományos áttöréseket, és valószínűleg még mindig valamelyik fán csücsülnénk a szőrt bámulva a lábujjaink között, ha egy zseniális elődünk elő nem áll a desszert ideájával.
A sütemények aztán meghódították a világot. Hadvezérek borultak le nagysága előtt, Istenek buktak a porba egy-egy rafinált finomságtól, civilizációk épültek és hulltak az édességek körül.
A gond csak az, hogy a legtöbb süti macerás. Mármint hogy... meglepő bár, de sütni kell, amit eddig nem annyira kedveltem meg. Ezért aztán erősen hegyezni kezdtem a fülem, amikor a kolléganőm azt mondta, van egy egyszerű sütireceptje, amit viszont nemkell.
- Nagyon egyszerű - mondta. - Fogsz két nagy pohár tejfölt...
- Várjvárjvárj! - túrtam bele a zsebembe. - Hadd írjam be a telefo... hogy mit? Tejfölt?!

Találkozásom következik a bizarr édességgel.

- Szóval háztartási keksz kell bele... - mászkáltam fel s alá a sarki kisboltban. - Eh, veszek hozzá vaníliás kekszet is, mer az finom.
S bizony mondom, így cselekedtem.

Hozzávalók:

• 1-2 zacskó háztartási keksz
• 2 nagy pohár tejföl
• 6 zacskó vaníliás cukor
• 6 ek sima cukor
• folpack

- Először is veszel két nagy pohár tejfölt. De nem ilyen rossz minőségű olcsót, hanem valami minőségit. Ami olyan tömbben van, amikor kinyitod. Na, azt a két pohár tejfölt összekevered 6 evőkanál kirstálycukorral és 6 zacskó vaníliás cukorral, amíg szép sima lesz - kaptam az instrukciókat.
S bizony mondom, így cselekedtem.

- Aztán fogsz egy tepsit, és fóliát teszel az aljára. Majd egymás mellé teszel egy sor háztartási kekszet.
S bizony mondom, így cselekedtem.

A geometriai helykihasználás szempontjából talán négyzet alapú kekszet kellett volna vennem... no de mindegy.

- Aztán erre jön egy réteg cukros tejföl, szétkened rajta - instruált tovább kolléganőm. - Majd egy réteg keksz, egy réteg krém, egy réteg keksz, egy réteg krém, ameddig tart, a lényeg az, hogy a teteje krém legyen.
S bizony mondom, így cselekedtem.

- Ha ez megvan, akkor egy éjszakára be kell rakni a hűtőbe. Esetleg szelhetsz gyümölcsöt a tetejére, vagy rakhatsz rá szép színes tortazselét.
S bizony mondom, nem így cselekedtem, mert tortazselém az nem volt, de gyümit azért raktam rá.

- Ennyi - mondta kolléganőm. - Másnapra megszilárdul, lehet szeletelni, és isteni finom. Lehet torta formában is csinálni, és simán el lehet sütni szülinapra is.
Nem hittem a "sütemény" nagyszerűségében, vagy abban, hogy ez egyáltalán egy darabban marad... amikor azonban másnak a fólia segítségével kiemeltem a tömböt és felszeltem, rájöttem, hogy tévedtem.
Akarok már megint itt gyakorló háziasszonyokkal okoskodni...

Besunnyogtam egy tányérral Zoltánhoz, hogy ha valaki felfordul tőle, az ne én legyek.
- MÉG! ILYET! - rázott aztán nem sokkal később.
Bejött.
Annyi csak, hogy a gyümölcsöket talán a megszilárdulása UTÁN kell rátenni, hogy ne álljanak egy éjszakát a hűtőben, mer ez nem annyira esztétikus.
Viszont tényleg finom.